Chapter 02.
Melyben már lesz harc...
- Hol voltál az éjjel? Nem találtalak sehol…
A hangjaiban aggódás hallatszott. De ezt már megszoktam. Egy Istenért csak aggódni lehet.
- A kosárpályán.
- Miért nem jöttél haza?
- Ki kellett eresztenem a felesleges gőzt…
Ekkor Stein toppant be. Mellette meg az a kis… ááá már megint kezdek ideges lenni… Ez azt jelent heti, hogy biztos, hogy nem ő volt. Mivel az illető lenyugtatott… de ez a csaj… amint ránézek, rögtön eldurran az agyam. Nyugodtnak kell lennem. Az Istenek mindig nyugodtak…
- Gyerekek! Hadd mutassam be nektek az új osztálytársatokat Reiamét. Ez igen furcsa lesz, amit mondani fogok róla, de ő egy…
- Elnézést Stein professzor, de én szeretném elmondani. Ami azt illeti, én egy boszorkány vagyok.
MI A …??!! Boszorkány! A Shibusenben!!! Ráadásul osztálytárs!? Nah ez nekem már sok… legalább nem csak én csodálkozom…
- Igen, jól hallottátok, én egy boszorkány vagyok. Nekem nincsen társam, mivel nem is lehet… vicces lenne, ha lenne…
- Már bocs, hogy így beleszólok, de még is mit keresel itt az ellenségeid között? Talán ennyire utálod az életedet, vagy mi?
- Nincs semmi közöd hozzá, és nincs kedvem beszélni sem erről!
- Na, most van elegem belőled!
- Nézd már a kiscsillag…
- Ezennel kihívlak egy párbajra!
- Pff… hülyének nézel? Egy pillanat alatt legyőzlek… Szeretnél még 1 vereséget, isten?
Ez… meg honnan tud ilyen sok mindent… NEM ÉRDEKELL!!
- NEM VESZÍTEK EGY BOSZORKÁNY ELLEN SOHA!!
- Rendben Black * Star, ha ennyire meg akarsz vele küzdeni csak rajta.
- Ne már Stein professzor…
- Ha veszítesz a mai éjszakádat a boncoló asztalon fogod tölteni… Világos volt?
- És ha nyerek?
- És ha az Isten, azaz ÉN nyerek?
- Black * Star, ha nem nyersz, te neked is ez a sorsod!
- Ha-Ha! Én Veszíteni?! SOHA!
- Még mindig nem válaszolt a kérdésemre Stein…
Ekkor Stein csak a szemébe nézett. Ilyet még nem láttam… hirtelen elpirult a csaj…
- Ezt ezer örömmel elfogadom…
Juj, ez a vigyor nem tetszet… lehet, hogy még se kellett vol… NEM!! Most túl ideges vagyok ahhoz, hogy feladjam!!
- Black * Star, ha esetleg te nyernél, nem buktatlak meg!
Ez csodás!!! Nem kell bejárnom az órákra és nem fogok bukni.
- Akkor indulhatunk, Black *Star?
- Még szép!
Az iskola elé mentünk, ahol anno Kiddel harcoltam… bocsánat, ahol anno Kid és az Isten harcolt együtt.
- Akkor kezdhetjük…
Abban a pillanatban éreztem, hogy ez egy nehéz meccs lesz. Szerencsém van, hogy Tsubakit használhatom…
- Figyelj, Tsubaki, bocs, hogy belerángattalak ebbe az egészbe…
- Semmi baj Black * Star… csak ne szúrd el!
- Ezt nem fogom…
- Most, hogy ilyen jól megbeszéltétek az egymás közötti kapcsolatot, kezdhetjük?
- Ne merj így beszélni az Istennel!
- Miért még is mi lesz, ha még is?
Nem kellett több egyből elkezdem oda rohanni.
- Tsubaki! Démonkard mód!
- Igenis!
- Most meg vagy!
- 5# kötés: Sokszorozódás
MI? Most hol van, de hiszen az előbb itt volt!
- Itt vagyok!
- Meg itt!
- Meg nézd itt is!
Jesszusom…
- Black Star hallottad mit mondod. Illúzió. Csak egy van, amelyik az igazi..
- Rendben Tsubaki, koncentráljunk.
Gyerünk honnan érzek erőt… nem idegességet… melyiktől leszek a legidegesebb. Meg van!
- Tsubaki MOST! Kusari-gana!
- MI!?
He-he, Jó dolog ez a láncos sarló.
- Most aztán nem menekülsz!
- Nem is akartam… de én azért vigyáznék a helyedben Tsubakira… nagyon hamar kimerült… és most ANNYIRA FÁRADT, hogy elalszik…
- Black* Star… bocsáss meg, de most, olyan álmos lettem… és muszáj…
<Pukk> <Tsubaki visszaváltozott emberi formába>
- Nee! Tsubaki!
- Nyugi… nincs, semmi baja hidd el! Csak ahogy mondtam elaludt!
- MIT ADTÁL NEKI! MIT CSINÁLTÁL VELE TE BOSZORKÁNY!
-Hmm… boszorkány… jól mondod. Nem hagytátok, hogy elmondjam, de én az érzelmek a boszorkánya vagyok. Akihez hozzá érek, vagy aki hozzám ér, annak azonnal befolyásolni tudom az érzelmeit, sőt érzem is, hogy milyen állapotban van, és azt is megtudom, hogy miért.
- Akkor, ezért vagyok mindig ideges, ha a közeledben vagyok…
- Hogy mondtad…!!
- Azt mondtam, hogy… NESZE!
Azzal egy kis lélekenergiát áramoltam belé… mi volt ez a képvillanás?! Egy lányt láttam… sötét volt… és vér… a lány meg sír… jesszusom… Nem figyeltem, így nem láttam, hogy az ellen felem éppen egy tökéletes támadást vitt be nekem…
- 10 # kötés : Tűzgomb!
Oh… anyám csak ezt ne…. Mondhatom eléggé fájt, amit kaptam… persze, hogy kidőltem… de valamiről meg feledkezet…
- Tsubaki most!
- A francba!
- Black * Star siess! Nem tudom sokáig tartani…
- Nah ezt védd ki!
BUMM!
Innentől csak arra emlékszem, hogy a kimerültségtől összeestem….
|